Merülés a Zenobián, avagy a Rozsdás Hölgy nyomában…

Az ősz talán a legjobb időszak a Földközi-tenger felfedezésére. A víz még kellemesen meleg, az időjárás nyárias, a strandok pedig már nem zsúfoltak. Ciprus valahogy eddig kimaradt a BornToDive térképéről – ellentétben Máltával, ahová újra és újra visszatértünk. Itt volt hát az ideje egy kis változatosságnak és egy új kalandnak!

Ciprus leghíresebb merülőhelye a Zenobia, a híres svéd komphajó roncs, amely már 45 éve pihen a larnakai kikötő közelében. A Zenobia legendás: sok búvár szerint a világ top 10 roncsmerülése között van. ( A roncsról itt olvashatsz többet)
Nem volt kérdés, hogy ő lesz az utazásunk főszereplője – mi csak „a Rozsdás Hölgynek” hívjuk.

Hat merülést terveztünk a túrára: négyet a Zenobián, kettőt más helyszíneken. Poseidon azonban közbeszólt, így öt merülés végül a Zenobián történt, és egy az Elpida nevű hajón.

És bátran mondhatjuk: a Zenobiát öt merülés után sem lehet megunni!

A Zenobia minden alkalommal mást mutatott. Még most is maradt rajta felfedeznivaló! Mondanom sem kell, elvarázsolt minket ez a monumentális hajó.

A belső terek kimondottan izgalmasak voltak, mivel a hajó az oldalára dőlt, minden 90°-kal el van fordulva. A hatalmas kamionok, mint egy rendetlen gyerek szétszórt játékai, szanaszét hevernek mindenfelé. Merre van a fent? És hol a lent? Nem volt mindig egyértelmű.

Az Elpida már újabb történet – egy direkt búvárok kedvéért elsüllyesztett hajó, mára mesterséges zátony. Könnyű merülés, tele látványos fotótémával – igazi búvár játszótér.

Ezúttal kizárólag haladó búvárok merülhettek a túrán, hiszen a Zenobia fő attrakciói 18 métertől kezdődnek. Nitrox keverékkel merültünk, hogy ne fogyjon olyan gyorsan a fenékidőnk, de így is akadt, aki belecsúszott néhány perc dekóba.

A szállásunk Larnaca központjában volt, pár percre a kikötőtől, így a transzfer idők pár percesek voltak.
Kora délután már két merüléssel a hátunk mögött vissza is értünk a szállodába, jöhetett Ciprus felszíni felfedezése.

Larnaca hangulatos tavernáiban megkóstoltuk a híres ciprusi konyha remekeit, ellátogattunk Nicosiába, ahol a török oldalon is belekóstoltunk a helyi ételekbe, és az utolsó napon, amikor már nem merülhettünk, Ayia Napa környékét jártuk be.

Szokásunkhoz híven nem sok időt töltöttünk passzív pihenéssel.

Most ennyi fért bele a túrába, de egy biztos: Ciprusra visszatérünk. A Rozsdás Hölgy még vár ránk néhány titokkal.