Íme a harmadik rész:
  1. Uszony

Az uszony az, amit sokat kell próbálni, mielőtt vásárlásra adja a fejét az ember. Kérdezz, figyelj, hallgatózz a parton, de ne csak egy ember véleményét hallgasd meg.

Fontos az is, hogy mire fogod használni, illetve van itt még valami:

A kezdő búvártanfolyamon elmondják, hogy: „a búvár az uszonyával krallozva halad”.

Szerintem ha megvan már a búvárkártyád, akkor kezdd el gyakorolni a „froggozást” azaz a mellúszáshoz hasonló uszonyozást. Lassabb a haladás, de jobb az egyensúly, könnyebb az irányváltás. Kevésbé kavarod fel vele az aljzatot. Az esetek 90%-ában hasznosabb, mint a krall. Ez a technika viszont nem előnyös a nagyon hosszú és lágy uszonyokkal.

Hosszú, rövid, merev, hajlékony, hasított, stb.

Szokták mondani a láberőtől is függ, kinek milyen uszony kell.

Személy szerint nem tartom magam gyenge lábú embernek, a mai napig bringázok, de régebben futottam, triatlonoztam. Mégis, ha csak meglátok egy-egy merevebb, vagy hosszabb tollú uszonyt, már görcsöl a lábam.

Ellenben -az egy időben olyan divatos- lágy, hasított uszonnyal nem túl nagy élmény lehet egy áramlattal szemben úszni.

Megint csak: Próba próba és próba!

Ha vásárolsz, inkább rugós vagy gumis pántot válassz a hagyományos állítható helyett, sok macerától megkímél.

Uszonyoknál is van színválaszték. Ez sokkal hasznosabb mint elsőre gondolnád: a víz alatt az ilyen színes eszközök segítenek megkülönböztetni egymást. Szóval csak bátran a színes búvárfelszerelésekkel!

Az ötös-hatos felszerelés sorrendje megint felcserélhető, inkább egy jó akció vagy a megszerzett tapasztalat hozhat sorrendbeli változást.

5, A mellény

Megint egy olyan felszerelés, amiről ahány búvárt kérdezel, annyi válasz lesz. Ja ez mindegyikre igaz 😀

Legyen kényelmes és legyen jó a méret. Ha két méret között vagy, inkább a nagyobbat válaszd, több okból:

– Az emberek inkább híznak az idő előrehaladtával, mint fogynak 🙂

– Esetleg veszel szárazruhát, ami lezserebb szabású, így nagyobb mellény kell hozzá.

Legyen súlyintegrált. Ne erőltesd az ólomövet, 2019-van.

Apropó, integrált súly. Létezik kivehető, meg felcsatolható súlyzseb.

A felcsatolhatót nem fogod elhagyni a túrán, viszont macerás kiadni a zodiba(„gumicsónak”) a súlyokat a merülés végén.(ilyenkor én egy rövid kötéllel összekötöm az ólmokat, és úgy adom ki, de ez még korai téma)

Ha kivehetőt veszel, nézd meg a pótzseb árát, némelyik mellény zsebe szemráncoló áron pótolható.

Ha használtan veszed a mellényt, nézd meg kapható-e egyáltalán hozzá még zseb.

Jól jöhet, ha van a mellény hátán is ún. trimm súlyzseb, ennek is sok előnye van: egyenletesebb súlyelosztás, plusz súly ha kell például a szárazruhához. Ha nincs rajta, lehet tenni a palackrögzítő hevederre.

Hagyományos vagy hátlebegős?

A hátlebegős mellénnyel jobb lebegni, de például a felszínen kellemetlen lehet, mert mindig tol előre, borítana arcra. Megint csak próba, hogy mi jön be neked.

Én szeretem a hátlebegős mellényt, de nem szoktam abban oktatni, mert a felszínen vagy hanyatt dőlők -úgy nehéz magyarázni- vagy folyamatosan közelítek a tanulókhoz az pedig kényelmetlen.

Wing?

A wing egy olyan kiegyenlítő térfogat amin egy -általában acél- háttámlára van rászerelve a „lufi” és a palackrögzítő. A winget egy hevederzet rögzíti a búvárhoz ami egyénre van állítva. Használata a technikai búvárkodásból került át a kedvtelési világba. Vannak oktatók sőt búvárszervezet is akik esküsznek a használatára, már a kezdő szinttől. Én nem hozzájuk tartozom, szerintem előnyösebb a hagyományos mellénnyel kezdeni, és később ízlés és preferencia szerint váltani.

  1. Légzőautomata

Ha van felszerelés, amitől igazán búvárnak érzed magad, az a légzőautomata.

Itt is leírom azt a bizonyos mondatot:

Ma Magyarországon a hivatalosan kapható légzőautomaták mindegyike alkalmas rekreációs (kedvtelési) búvárkodásra!

Akkor mi a különbség az egyes modellek között?

Sok tényező van, neked nem mind fontos.

Adja jól a levegőt, ez a fontos.

Egy olcsóbb modell a drágábbhoz képest:

– kevésbé strapabíró anyagból készül

– a légzési ellenállása nem állítható

– nehezebb

– szervizigényesebb (ez azért nem mindig nyilvánvaló)

– kisebb a levegőszállítási kapacitása

– nem használható hideg vízben

– kevesebb csőcsatlakozás van rajta

 

Tehát a felhasználás módjától is függ, hogy milyen automatára van szükséged.

Például, ha szeretnél télen is merülni, akkor csak fagymentes modell jöhet szóba (sőt, a hazai tavakban mélyen nyáron is egy számjegyű a hőmérséklet)

Ha sokat utazol repülővel jól jön egy könnyebb szett.

Sokkal fontosabb a szerviz háttér, ha egy hazánkba nem forgalmazott márkát, vagy modellt használsz, lehet olyan alkatrész, amit nehezen vagy sehogy nem tudsz beszerezni.

Ugyanez fontos a használt automatánál is. Lehet olyan régi modell, amihez nincs már javító kitt, ekkor jön a káromkodás meg a barkácsolás.

Amíg nincs meg a tudásod, mindenképpen kérj tanácsot használt automata vásárlása előtt.

Ha használtan vettél egy automatát, irány a szerviz, legfeljebb azt mondják ott, hogy minden rendben, nem kellett semmit cserélni, de jobb a biztonság. Utána se felejtsd el időszakosan szervizeltetni az automatádat.

INT vagy DIN?

Magyarországon vagyunk, Európában: DIN

A környékünkön jobban elterjedt, és szerintem technikailag jobb is.

 

További felszerelések:

Tulajdonképpen már megvan a felszerelésed legnagyobb része, mégis kell még pár dolog:

Síp: kötelező felszerelés, rögzítsd az inflátortömlőre.

Jelző bólya: szintén kötelező, elfér a mellény zsebébe, mindig legyen nálad.

Kés: A kés is kötelező felszerelés! Nem kell böllér bökő kés, sőt, inkább kicsi legyen, mint nagy. Legyen rajta kötélvágó él, fűrész él is. Szintén az inflátortömlőn vagy a zsebben legyen, de ekkor rögzítsd valahová. Van olyan mellény, amihez gyárilag adnak kést, vagy kialakítanak neki helyet. Van olló, kötélvágó, meg kombinált eszközök, csak hogy ne legyen könnyű a választás.

Nem utolsósorban, Egyiptomban ahol TILOS a kés viselése, a kis körömpiszkálókért nem szólnak.

Táska: ennyi búvárfelszerelésnek kell a hely. Legyen legalább 70 literes, gurulós, strapabíró. Én nem ragaszkodnék a kimondottan búváros táskákhoz. Sajnos előfordulhat hogy, túlzott figyelmet kap, pl. egy reptéri szarka figyelmét felkelheti.

Láda: ha a környékbeli tavakat is fel szeretnéd fedezni, jó eséllyel autózni fogsz, és valószínű, hogy még aznap haza is mész, a kocsidban egy adag vizes felszereléssel. Ha veszel egy alul zárt ládát, a víz nem a csomagtartóban köt ki. Ilyet a barkácsáruházakban kapsz „malteros láda„ néven.

Lámpa: Róluk már írtam. Kell, kettő is.

És a palack? Kérdezheti valaki!

Nos a palack kb az egyik utolsó búvárfelszerelés amire szükséged lesz.

Általában szervezett keretek között, búvárbázison, vagy búvárbázissal fogsz merülni, minek cipelnéd a palackot ha ott úgyis adnak. Sőt általában ha nem viszed el, és helyben használod, akkor csak a töltést kell fizetni, annyit amennyit a saját palackodra fizetnél.

Tölteni úgyse tudod otthon, azaz tudod, de egy használt, legolcsóbb kompresszor 3-400e Ft.

Egy palack veszélyes üzem, próbáztatni kell, szervizeltetni, szóval évi néhány tucat merülésért felesleges macera.

Biztosan kihagytam valamit, de kezdetnek elég lesz. És még egyszer: kérdezz, próbálj, gyakorolj, és így vásárolj.

És a legfontosabb: Jó levegőt!